Régóta hívogatott már a Csalhó,
most végre valósággá vált a terv, a június 20-22 közötti háromnapos
kirándulásunk középső napján a Csalhó Nemzeti Parkban túráztunk. Az első napon
a Sajó-völgy néhány települését látogattuk meg, elsőként Somkeréken a 14.
századból származó gótikus templomot, amelynek értékes festett bútorzatát Umling
Lőrinc készítette 1761-ben.
A sajóudvarhelyi templomról bár nincsenek okleveles
adatok, stílus jegyei szerint az Árpád-korból származónak tartják, akárcsak az
északi kapu timpanonjában látható nagyon értékes domborművet, amely a
sárkánnyal viaskodó Szent Mihályt ábrázolja.
Árokalján a Bethlen család 19. században épített,
Erdélyben unikumnak számító mór-bizánci stílusú kastélyát és az azt körülvevő
angolparkot látogattuk meg. Ezután Harina következett, evangélikus temploma Erdély
egyik legszebb román kori
műemléke. Valószínűleg a 12. század végén épült. Tiszta román stílusú,
lényegében eredeti formájában maradt fenn. Sajnos 2010 óta nem tartottak benne
istentiszteletet, nincs kinek.
Besztercén az impozáns evangélikus templomot látogattuk meg, a
városnézést és múzeumlátogatást vasárnapra halasztottuk, mert sietnünk kellett
szálláshelyünkre, Dorna-Vátrára. Innen indultunk szombat reggel a Csalhóra,
mely vizektől övezve magányosan emelkedik ki a Keleti-Kárpátok vonulatából. A
konglomerátumból és mészkőből felépülő hegység igen gazdag a természet által
kifaragott sziklaalakzatokban, melyeknek mindenikéhez legendák fűződnek. Mi
most egy egyszerűbb útvonalat választottunk, a Duruitoare vízesést kerestük
fel. A több mint 30 m magas
zuhatag – a legenda szerint – óriások fürdőhelyéül szolgált. A hazafelé vezető úton Cegőtelkére
látogattunk, ahol 1998-ban állítottak emlékművet az 1068-as cserhalmi csatának,
amelyben László herceg (a későbbi Szent László király) legyőzi a kunokat és
megmenti az elrabolt magyar lányt. Ezt a legendát örökítette meg számos Árpád-kori
templomunk freskója. (Kovács D. Zsuzsa)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése