Kis-Jókai-túra az Egy az Isten földjére – gyalogosan Kolozsvárról az EKE Vándortáborba

Kis-Jókai-túra 

az Egy az Isten földjére – gyalogosan Kolozsvárról az EKE Vándortáborba

Dátum: 2014. július 28., hétfő

Rendező: EKE–Kolozsvár 1891

Szervező, túravezető: Tóthpál Tamás

Elérhetőség: tothpaltamas@gmail.com

Tel: 0748-664821

Az EKE kövendi, XXIII. Vándortáborának gyalogos megközelítése Kolozsvárról. Egyszeri megrendezés.

Indulás Kolozsvárról a monostori trolibusz-végállomástól, július 28-án (hétfőn) reggel 8 órakor.

Útvonal: Kolozsvár (Bükk-erdő) – Tordatúr – Szind – Mészkő (Csukás-tó) – Sinfalva – Kövend. 40 km, 11-12 óra, egész napos, közepes nehézségű túra. A résztvevők túrafüzetet kapnak és pecsételhetnek a helységekben, ahol a túra áthalad. Érkezéskor emléklapot és Jókai Mór-plakettet kapnak. A csomagok szállítása biztosítva. Az előzetes bejelentkezés ajánlott.

Vasvári Pál emlék és teljesítménytúra - 2014.06.05

Vasvári Pál emlék és teljesítménytúra

     Az EKE-Kolozsvár 1891, immár XIV. alkalommal szervezte meg július 5-én a Vasvári Pál kerékpáros emlék és teljesítménytúrát. A kerékpárosok Kolozsvártól indulva Gyalun, a Funtineli tetőn, Jósikafalván,Bánffyhunyadon, Kőrösfőn keresztül vissza Kolozsvárig 150 kilométert tekernek le, amiből a kimondott  teljesítménytúra 90 km, a gyalui letérőtől Körösfőig.

     A résztvevők túrafüzetet, kitűzőt és elismerő oklevelet, valamint reklámpolót  (a teljesítménytúra,  kolozsvári EKE, illetve a támogató jelképeivel) kapnak.

     Kedvezett az időjárás annak a 25 lelkes kerékpárosnak, akik úgy gondolták, hogy július 5-én résztvesznek a Vasvári Pál tiszteletére meghirdetett emlék és teljesítménytúrán. Az indítás 8-8.30 óra között volt a gyalui letérőtől, s a kialakult csapatban EKE tagok és egy, magukat Unikum Lovagoknak nevező 4 tagú csoport, EKE szimpatizánsok vettek részt.Az is figyelemre méltó, hogy nem egy apa a fiával jelentkezett, bár nem lehet tudni kettőjük közül ki volt a kezdeményező. A csapatnak két hölgy tagja is volt, közülük az egyik, éppen Tóbiás Magda, a rendezvényt támogató Byke Service részéről, kiknek külön köszönettel tartozunk. A bringásokat – kiskocsival követő négy tagú szervező gárda a pontozó, pihenő helyeken, édességgel,üdítővel, majd a hagyományos zsiroskenyér-zöldhagyma falatozással támogatta a csapatot.Így érkeztünk a Bélesi tóhoz, ahol csatlakoztunk a Vasvári Pál tiszteletére szervezett megemlékezéshez, a tó vizére helyezve koszorúnkat.

     Kedves fogadtatásban volt részünk a bánffyhunyadi Kudor István  fafaragó mester családjánál (pontozó hely), majd közösen a Magyarországról jövő  tiszavasvári kerékpárosokkal érkeztünk  Körösfőre a Vasvári kopjafához, a megemlékezés utolsó megállójához. Körösfőn közös vacsorával zárult a rendezvény.

     Gratulálunk a kerékpáros csapatnak.  (Martonossy Magda)

XIV. Vasvári Pál kerékpáros emlék és teljesítménytúra

Erdélyi Kárpát Egyesület – Kolozsvár 1891

XIV. Vasvári Pál 
Kerékpáros Emlék- és Teljesítménytúra

a Vasvári Havasokba

2014. július 5. (szombat)

Szervező: Nagy Lajos,

 tel. 0729-835674.

  XIV. Vasvári Pál kerékpáros emlék és teljesítménytúra (90 km).

 Útvonal: Gyalu–Funtineli-tető–Körösfő. Indítás 8 órakor a Gyalui letérőtől. 

A túrán részvevők kitűzőt, pólót, a sikeresen teljesítők emléklapot kapnak. Körösfőn vacsora (igény szerint szálláslehetőség) várja a részvevőket.

 Találkozás 7 órakor a monostori kijáratnál a híd alatt, vagy Gyaluban a hidegszamosi letérőnél 8 órakor. 

Sajó-völgye, Csalhó, Beszterce

Régóta hívogatott már a Csalhó, most végre valósággá vált a terv, a június 20-22 közötti háromnapos kirándulásunk középső napján a Csalhó Nemzeti Parkban túráztunk. Az első napon a Sajó-völgy néhány települését látogattuk meg, elsőként Somkeréken a 14. századból származó gótikus templomot, amelynek értékes festett bútorzatát Umling Lőrinc készítette 1761-ben. 

A sajóudvarhelyi templomról bár nincsenek okleveles adatok, stílus jegyei szerint az Árpád-korból származónak tartják, akárcsak az északi kapu timpanonjában látható nagyon értékes domborművet, amely a sárkánnyal viaskodó Szent Mihályt ábrázolja.

Árokalján a Bethlen család 19. században épített, Erdélyben unikumnak számító mór-bizánci stílusú kastélyát és az azt körülvevő angolparkot látogattuk meg. Ezután Harina következett, evangélikus temploma Erdély egyik legszebb román kori műemléke. Valószínűleg a 12. század végén épült. Tiszta román stílusú, lényegében eredeti formájában maradt fenn. Sajnos 2010 óta nem tartottak benne istentiszteletet, nincs kinek.

Besztercén az impozáns evangélikus templomot látogattuk meg, a városnézést és múzeumlátogatást vasárnapra halasztottuk, mert sietnünk kellett szálláshelyünkre, Dorna-Vátrára. Innen indultunk szombat reggel a Csalhóra, mely vizektől övezve magányosan emelkedik ki a Keleti-Kárpátok vonulatából. A konglomerátumból és mészkőből felépülő hegység igen gazdag a természet által kifaragott sziklaalakzatokban, melyeknek mindenikéhez legendák fűződnek. Mi most egy egyszerűbb útvonalat választottunk, a Duruitoare vízesést kerestük fel. A több mint 30 m magas zuhatag – a legenda szerint – óriások fürdőhelyéül szolgált. A hazafelé vezető úton Cegőtelkére látogattunk, ahol 1998-ban állítottak emlékművet az 1068-as cserhalmi csatának, amelyben László herceg (a későbbi Szent László király) legyőzi a kunokat és megmenti az elrabolt magyar lányt. Ezt a legendát örökítette meg számos Árpád-kori templomunk freskója. (Kovács D. Zsuzsa)

Verespatak, Detunáta

Június 14-15-én Verespatakra és a Detunátára kirándultunk. Utunk nagyrészén az Aranyos festői völgyét követve jutottunk el Verespatakra, az egykori jómódú bányászvárosba. Itt van Európa egyetlen, máig fennmaradt római kori aranybányája, amelyet mi is meglátogattunk, megnéztük a sziklába vájt, labirintusszerű bányajáratokat, ahol 2000 évvel ezelőtt, vésővel és kalapáccsal ugyan, de már aranyat bányásztak. A bánya udvarán berendezett szabadtéri múzeumban láthattuk az elmúlt századokban használt felszereléseket, amelyekkel kezdetleges módszerekkel, fáradságos munkával törték, mosták az aranytartalmú kőzetet. Utána a város templomait, jeles épületeit látogattuk meg, köztük azt a házat is, ahol Jókai Mór megszállt verespataki látogatása során. A koraesti órákban Abrudbányával ismerkedtünk, majd másnap reggel innen indultunk a Detunátára, mely az  Erdélyi-Szigethegység egyik kiemelkedő látványossága. Bár néhol hiányos a jelzés, könnyen eljutottunk a csodálatos látványt nyújtó, szabályosan egymás mellé sorakozó, ívelten egymásnak feszülő bazaltoszlopok lábához, majd rövid pihenő után felkapaszkodtunk a tetejére is, ahonnan a környező hegyek látványában gyönyörködhettünk. Hazafelé még körülnéztünk Zalatnán, majd Ompolygyepűn és Magyarigenben álltunk meg az 1848-as forradalom magyar áldozatainak emelt emlékműveknél.(Kovács D. Zsuzsa)